... én pedig mindig nagyon sajnálom, hogy csak a délelőtt folyamán látogatnak el a gyerekek, pedig délután is rengeteg érdekes program szokott lenni. Jó volna, ha részt tudnának venni szüleikkel vagy nagyszüleikkel a délutáni programokon is, hiszen ezen a napon tudjuk megmutatni a városnak, hogyan élünk mi fogyatékosként! Itt tudhatnák meg azt, hogy mi is képesek vagyunk élni az egészségesek között, egyenlő esélyekkel, és nem a négy fal között van a mi helyünk. Mi is teljes értékü emberek vagyunk! Ha eljönnének még többen, akkor talán nem mondaná senki azt, amit egy kislány mondott amikor a Láthatatlan kiállításon azt kérdeztem tőle: "megpróbálod felöltöztetni a babát?" Azt felelte a kislány: "Nem." Kérdeztem tőle: "Mért nem?" Azt mondta.: "Azért mert sötét van."
Hát igen... ez igaz, de mi is élünk, létezünk és mi nem mondhatjuk; ma nem kelek fel és nem megyek iskolába vagy dolgozni, mert sötét van. Pedig sajnos van néhány vak ember a városban akinek valóban sötét van. Nekem is sötét van, de mégis szeretek élni.
Élni jó!