A Magyar Közlöny 2014. évi 184. számában került kihirdetésre a Magyarország 2015. évi központi költségvetésének megalapozásáról szóló 2014. évi XCIX. Törvény, mely egyebek közt tartalmazza a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. Törvény (továbbiakban Sztv.) módosításait. Néhány kisebb, jogalkalmazást elősegítő módosítás 2015. január 1-jén, az átalakítást érintő fő szabályozási elemek március 1-jén lépnek hatályba.

A segélyezési rendszer 2015. március 1-jei átalakításával összefüggésben az állam és az önkormányzatok közötti feladatmegosztás a szociális ellátások biztosítása területén átalakul.

A jelenleg jegyzői hatáskörben levő aktív korúak ellátásának megállapítása a járási hivatal hatáskörébe kerül. Az aktív korúak ellátása keretében kétféle ellátástípus állapítható meg:

- a foglalkoztatást helyettesítő támogatás
- az egészségkárosodási és gyermekfelügyeleti támogatás (új ellátás, a korábban rendszeres szociális segélyre jogosultak egy része erre válik jogosulttá).

A fentiek értelmében a rendszeres szociális segély, mint az aktív korúak ellátásának egyik formája megszűnik, így értelemszerűen a továbbiakban az önkormányzatnak nincs lehetősége az ellátási forma rendeletben történő szabályozására sem.

Az újonnan a járási hivatalok hatáskörébe kerülő aktív korúak ellátásán túl továbbra is a járási hivatalok hatáskörébe tartoznak az alábbi ügykörök:

- alanyi ápolási díj (az alapösszegű, a fokozott ápolási szükségletre tekintettel megállapított emelt összegű, valamint a kiemelt ápolási díj),
- időskorúak járadéka,
- alanyi és normatív jogcímen megállapított közgyógyellátás,
- egészségügyi szolgáltatásra való jogosultság.

A felsorolt, állami felelősségi körben nyújtott és 100%-ban központi költségvetési forrásból kifizetett szociális ellátásokon túl más ellátások nyújtásáról, jogosultsági feltételeiről az önkormányzatok döntenek az új elemként az önkormányzati segély helyett létrejövő települési támogatás keretében.

A módosítás az Sztv. által jelenleg szabályozott ellátások közül az alábbiakat érinti, ezekre vonatkozóan az Sztv. 2015. március 1-jétől nem tartalmaz szabályozást:

- lakásfenntartási támogatás,
- adósságkezelési szolgáltatás,
- méltányossági ápolási díj,
- méltányossági közgyógyellátás.

2015. március 1-jétől tehát az önkormányzatok egységesen a települési támogatás keretében, a támogatandónak ítélt, rendeletükben szabályozott élethelyzetekre nyújthatnak támogatást.
Az önkormányzat kötelezettsége abban áll, hogy a települési támogatásról rendeletet alkosson. Annak eldöntése, hogy e támogatás keretében milyen célokra, mely feltételek teljesülése esetén milyen összegű támogatást nyújt, teljes mértékben az önkormányzat mérlegelési jogkörébe tartozik. Az Sztv. által szabott egyetlen kötelezettsége az, hogy a képviselő-testület a létfenntartást veszélyeztető rendkívüli élethelyzetbe került, valamint az időszakosan vagy tartósan létfenntartási gonddal küzdő személyek részére rendkívüli települési támogatást köteles nyújtani. A létfenntartást veszélyeztető élethelyzet, a létfenntartási gond meghatározása az önkormányzat jogosultsága, hasonlóan az ilyen helyzetekben nyújtandó támogatás összegének meghatározásához.

A települési önkormányzatok képviselő-testületének a települési támogatás megállapításának, kifizetésének, folyósításának, valamint felhasználása ellenőrzésének szabályairól szóló rendeletét az Sztv. 134/E. §-a értelmében legkésőbb 2015. február 28-áig kell megalkotnia.

Mosonmagyaróvár Város Önkormányzatának Képviselő-testülete 2015. február 26-i Képvisleő-testületi ülésen tett eleget a fenti kötelezettségének.

A rendelet megalkotásánál fontos szempont volt, hogy a rászorultságot minden esetben az eddigieknél lényegesen behatóbban vizsgálják meg annak érdekében, hogy valóban azok a kérelmezők jussanak támogatáshoz, akik esetében ez minden szempontból indokolt.

A rendelet részletesen tartalmazza, hogy a kérelem mellékleteként milyen igazolásokat, nyilatkozatokat kell a kérelmezőnek becsatolnia. Amennyiben a tényállás tisztázásához környezettanulmányt kell lefolytatni, lehetőség van a Kistérségi Gyermekjóléti és Családsegítő Központ bevonására. Tekintettel arra, hogy a kérelmek száma rendkívül magas, így a hivatal ügyintézőinek nincs minden esetben módjuk környezettanulmányt folytatni. A Gyermekjóléti és Családsegítő Központ munkatársai gyakran nagyobb rálátással rendelkeznek az egyes ügyfelek szociális helyzetése, így szakmai javaslatokat is megfogalmazhatnak az egyes esetekkel kapcsolatban.

A rendelet részletesen szabályozza a települési támogatás keretében támogatandó élethelyzeteket, a támogatás maximális mértékét pedig csak támogatási formánként szabályozza. Ebből következik, hogy a tárgyév során különböző jogcímeken lehet támogatást igényelni, így jóval nagyobb összeggel támogatható, mint a korábbi szabályozás szerint. A támogatás éves összege – indokolt esetben – akár több százezer forint is lehet.

Egyes esetekben (pl. szenvedélybetegek) kétség merülhet fel a megállapított települési támogatás rendeltetésszerű felhasználását illetően. A rendelet értelmében, amennyiben az ügyintézés során felmerül, hogy a kérelmező a megállapított támogatást nem rendeltetésszerűen használná fel, a Gyermekjóléti és Családsegítő Központtal történő együttműködésre kötelezhető. Ez esetben a Gyermekjóléti és Családsegítő Központ munkatársa jogosult a támogatás átvételére, annak rendeltetésszerű, az ügyfél érdekeit leghatékonyabban szolgáló felhasználására.

Néhány esetben, bár a kérelmező nem felelt meg a jogszabályban rögzített feltételeknek, mégis ideiglenesen szociálisan nehéz helyzetbe került. Hogy ezeket az eseteket hatékonyabban tudja az Önkormányzat kezelni, a rendelettervezetbe beépített egy különleges méltányossági kategóriát, melynek kapcsán a polgármester joga a méltányosság gyakorlása. Ezekben az esetekben a polgármester eltekinthet a rendeletben rögzített jogosultsági feltételekről, és kizárólag az alapján hozhatja meg döntését, hogy szakmailag alaposan előkészített (pl. Indokolt esetben környezettanulmánnyal alátámasztott) ügyben a szociális rászorultság fennáll-e.

Mosonmagyaróvár, 2015. február 27.

Fehérné Bodó Mariann
jegyző
Mosonmagyaróvári Polgármesteri Hivatal