217,8 milliárd eurós (76,3 ezer milliárd forint) hiánnyal számol.

A kormánypárti frakciók - a CDU/CSU jobbközép pártszövetség és a szociáldemokrata párt (SPD) - képviselői által megszavazott előterjesztés szerint a hiányt teljes egészében hitelfelvétellel fedezik. A hazai össztermékhez viszonyított (GDP) államadósság így a tavalyi 59,80 százalékról 77 százalékra emelkedik.

A szövetségi költségvetés tavaly még 19,2 milliárd eurós többlettel zárt. A koronavírus-járvány előtt arra számítottak, hogy idén is sikerül megőrizni az államháztartási egyensúlyt. A járvány gazdasági hatásai miatt márciusban pótköltségvetést készítettek, amely 156 milliárd eurós hiányt irányzott elő. Az újabb pótköltségvetésben 61,8 milliárd euróval toldották meg ezt az összeget.

Az utóbbi évtizedekben 2010-ben volt a legnagyobb deficit a német államháztartásban, akkor a globális pénzügyi válság miatt 44 milliárd eurós hiány keletkezett. Az idei csaknem 218 milliárd euró ennek majdnem az ötszöröse. A finanszírozását szolgáló hitelek törlesztése 2023-ban kezdődik, és a tervek szerint nagyjából húsz évig tart majd.

A kormány célja az új pótköltségvetéssel a járvány okozta válság enyhítése. A második világháború utáni korszak legnagyobb szabású állami gazdasági stabilizációs és növekedésösztönző csomagjai a vállalkozások csaknem teljes körét és valamennyi társadalmi csoportot megcélozzák.

Az egyik fő elem az általános forgalmi adó (áfa) csökkentése az év végéig 19 százalékról 16 százalékra - a kedvezményes kulcsnál 7 százalékról 5 százalékra -, amely nagyjából 20 milliárd euróval csökkenti az adóbevételeket. A fogyasztást ösztönzi a többi között a családok gyermekenként 300 eurós rendkívüli támogatása, és a felsőoktatásban tanulóknak biztosított legfeljebb 1500 eurós, kamatmentes hitel is.

A válságot leginkább megszenvedő egyéni vállalkozók, kisebb és közepes méretű cégek - például színészek, rendezvényszervezők, utazási irodák - megsegítésére további 25 milliárd eurót fordítanak, kiegészítve az eddigi, hozzávetőleg ezermilliárd euró keretösszegű vállalati támogatási, hitelezési és hitelgarancia-vállalási programok sorát.

A kormány előrejelzése szerint a GDP a stabilizáló és növekedésösztönző programokkal együtt is rekordmértékben, 6,3 százalékkal csökken idén. Jövőre viszont már 5,2 százalékos növekedés következhet, és az Európai Unió legnagyobb gazdasága 2022 elejére elérheti a koronavírus-világjárvány előtti szintet.