Foglalkozása szerint közművelődési szakember és táncpedagógus volt.

Életrajza a következőképp alakult:

Édesapja, Szigeti Gábor gazdász volt, dzsentri családból származó édesanyja, Gyöngyösi Ilona öt gyermeket szült és nevelt. Első felesége Peer Erzsébet (gyermekük: Adrienn), második felesége Katona Gabriella (gyermekeik: Gábor, Péter, Judit). Iskoláinak elvégzése után Szigeti Gábor amatőr, később hivatásos táncművész, tagja volt a Duna és a Honvéd Művészegyüttesnek. Néptánc pedagógusi bizonyítványát 1955-ben szerezte.

Az 1960-as évek elején középfokú könyvtárosi végzettséget, 1969-ben az Állami Balett Intézetben klasszikus balett és társastánc szakágban pedagógus oklevelet szerzett. Ösztöndíjasként egy-egy évet töltött a Német Demokratikus Köztársaságban és a Szovjetunióban. Kötelező sorkatonai szolgálatának letöltésére került Mosonmagyaróvárra 1957-ben.

1958 majálisán mutatkozott be szólótáncával a város lakóinak. Leszerelése után a város vezetői arra kérték, hogy szervezze meg a település művészegyüttesének tánckarát, amelynek zenekarát és kórusát akkor Németh Gusztáv zeneiskola igazgató illetve Halmos László zeneszerző vezette. 1961-től a tánckar Lajta Néptáncegyüttes néven önálló esteken is szerepelt.

Szigeti Gábor eleinte a közigazgatásban dolgozott, 1959-től 1964-ig a Mosonmagyaróvári Járási Könyvtár módszertani könyvtárosa volt. Közben a város gimnazistáiból szervezett táncegyüttes sikeres szereplője volt a megyei Kisfaludy Napoknak, országos fesztiváloknak (Keszthely, Balatonfüred) és helyi irodalmi-zenés –táncos rendezvényeknek.

Könyvtári évei után Szigeti Gábor a mosonmagyaróvári járás népművelési felügyelője, aktív résztvevője, szervezője és előkészítője népművészeti kiállításoknak és vásároknak, hangversenyeknek a lébényi műemlék templomban és a Szigetközi Napok évenkénti rendezvény-sorozatnak. Egy évig vezette a Mosonmagyaróvári Agrártudományi Főiskola táncegyüttesét.

A főiskolán több társával irodalmi színpadot szervezett, s kialakították az ország egyik első pinceszínházát. Műsoraikkal Sopronban, Budapesten, Pécsett és másutt mutatkoztak be. Szigeti Gábor a hetvenes évek elején szociológiai csoportot vezetett az Országos Diák Honismereti táborban Mosonmagyaróvárott. Az 1960-as évek végén s a hetvenes évek első felében a Mosonmagyaróvári Városi-Járási Művelődési Központ igazgatójaként hangversenyeket, önálló művész esteket, klubokat és képzőművészeti kiállításokat szervezett.

Tevékenysége, a város közéletét bíráló kritikus megjegyzései miatt eltávolították az intézmény éléről, s 17 évig Mosonszentmiklóson (Lébénymiklóson) az ottani művelődési ház igazgatója lett. Kapcsolata ekkor sem szakadt meg a várossal, s 1996. évi nyugdíjba vonulása után több iskolában és művelődési intézményben és a környező településeken vezetett társastánc, néptánc, színpadi tánc és mozgáskoordinációs foglalkozásokat.

Élete utolsó néhány évében a mosonmagyaróvári Lajtha László Vegyeskarban és a Lipóti Vegyeskarban énekelt, az évfordulós műsor programját ő tervezte. Munkájáért 2004-ben Mosonmagyaróvár város Kultúrájáért díjat kapott.

Temetése 2009. július 6-án volt a magyaróvári temetőben.

2010. március 26-án tiszteletére Mosonban a Fehér Ló Közösségi Házban emléktáblát helyeztek el.

forrás: Moson Megyei Életrajzi Lexikon