Továbbra is a Giorgia Meloni vezette jobboldali Olasz Testvérek (FdI) bizonyul a legnagyobb pártnak, az általa irányított koalíció pedig majdnem húsz százalékponttal megelőzi a baloldali szövetséget a szeptember 25-i választások előtt utoljára közölt felmérésekben, melyeket pénteken hoztak nyilvánosságra.

A Corriere della Sera és a többi országos napilapban pénteken megjelent táblázatok szerint az FdI bizonyul a legnépszerűbb politikai erőnek az urnákhoz készülő közel ötvenmillió olasz körében.

Giorgia Meloni pártjának támogatottsága - amely a 2018-as választásokon nem érte el az öt százalékot - jelenleg meghaladja a 25 százalékot. Második helyen a baloldali Demokrata Párt (PD) áll 20,5 százalékkal. Harmadik helyre az Öt Csillag Mozgalom (M5S) kapaszkodott fel 14,5 százalékkal, mely elsősorban Dél-Olaszországban számít népszerűnek, ahol a párt a korábbi kormányzása idején bevezetett alapjövedelem megtartására építi kampányát. Meglepetésnek számít, hogy az M5S megelőzi a Ligát.

Matteo Salvini pártjának enyhén csökkent a támogatottsága, amelyet jelenleg 12,5 százalékra mérnek, a Hajrá Olaszország (FI) stabilan nyolc százalékon áll, az úgynevezett harmadik pólus, vagyis az akció és az Élő Olaszország centrista szövetsége 6,7 százalékot ér el. A parlamentbe való bejutáshoz szükséges három százalékos küszöböt a mostani felmérések szerint a Zöldek és az Olasz Baloldal szövetsége lépi át, valamint a Civil Hálózat nevű politikai formáció.

A felmérések szerint az Olasz Testvérek a hagyományosan a Ligára szavazó észak-olaszországi tartományokban is megelőzte a szövetséges pártot. Az Il Giornale című jobboldali napilap úgy vélte, nem az a kérdés, hogy a jobboldali koalíció nyeri-e meg a választást, hanem az, hogy mekkora lesz az FdI és a Liga közötti különbség. A baloldali La Repubblica úgy értesült, hogy Giorgia Meloni pártja magának szeretné megszerezni a gazdasági, külügyi, belügyi és védelmi tárcát.

A jelenlegi felmérések szerint az FdI, a Liga és az FI koalíciója 46,6 százalékon áll, a PD vezetette szövetség pedig 27,2 százalékon.

Utóbbi 249 mandátumot biztosítana a jobbközépnek a 400 fős római alsóházban, valamint 121 szenátort a 200 fős felsőházban.

Az öt évvel ezelőtti választásokon 72,9 százalékos volt a részvételi arány. Most a szavazásra jogosultaknak 33,4 százaléka állítja, hogy nem megy el voksolni.