Hírek
2013. Szeptember 02. 14:35, hétfő |
Belföld
Forrás: MTI
Negyven év után újra tömegesen rajzik a dunavirág
Az elmúlt években újra megjelent és Tahitótfalunál idén tömegesen rajzik a tiszavirághoz hasonló dunavirág, amely valószínűleg a vízszennyezés miatt pusztult ki Magyarország legnagyobb folyójából.
Az utóbbi néhány évben jelentősen javult a Duna vizének minősége, ennek egyik eredményeként 2012-ben a dunavirág újra tömegesen rajzott a magyar Duna-szakasz számos helyszínén - adta hírül hétfőn közleményben a Magyar Tudományos Akadémia Ökológiai Kutatóközpontjának (MTA ÖK) Duna-kutató Intézete. Kriska György, az intézet tudományos főmunkatársa kollégáival együtt Tahitótfalu mellett augusztus 19-én és azóta szinte minden este ismét megfigyelte a tömegrajzást, amely alapján a szakemberek remélik, hogy a dunavirág sikeresen megtelepedett a magyarországi Duna-szakaszokon.
A kérészek rendjébe tartozó tiszavirágot (Polingenia longicauda) júniusban és júliusban lehetett néhány napon keresztül nagy mennyiségben megfigyelni a Tisza magyarországi szakaszán. A kérészek egy adott helyen csupán néhány napig rajzottak, nagyjából 18 és 20 óra között, még világosban. Ezzel szemben az ugyanebbe a rendszertani csoportba tartozó közeli rokon, de méretre jóval kisebb faj, a dunavirág (Ephoron virgo), amely többek között a Dunában és a Rábában őshonos, a Duna egy adott szakaszán mintegy két héten keresztül rajzik. Ez a jelenség nagyjából augusztus 19-től szeptember elejéig a kora esti óráktól, alkonyattól kezdve figyelhető meg - mutatott rá Kriska György.
A Tahi és Tahitótfalu közötti Tildy Zoltán-híd lámpái rajzás idején tömegével vonzzák magukhoz a kérészeket, amelyek sárgásfehér csóvákat alkotnak a lámpák körül. Ezáltal úgynevezett ökológiai csapdába kerülnek az állatok, és milliószámra pusztulnak el a nőstény egyedek, petecsomóikkal együtt. A dunavirág Magyarországon a törvény által védett, természetvédelmi értéke 10 000 forint, így több tízmilliárdos természetvédelmi kár keletkezik a lámpák miatt. Az MTA ÖK Duna-kutató Intézete és az ELTE Környezetoptikai Laboratóriuma együtt keresi a megoldást a természetkárosítás problémájára.
A szakemberek kézilámpás vizsgálatok eredményeire alapozva egyelőre két lehetséges megoldást javasolnak. Az egyik egy olyan fénysorompó kialakítása amely az optikailag veszélyes objektumok (kivilágított hidak és horgonyzó hajók) előtt helyezkedne el és a kivilágított hidakhoz hasonlóan megakadályozná a kérésznőstények továbbhaladását oly módon, hogy az itt feltorlódott kérésztömeg nem száraz felületre, hanem a folyóvízbe hullana az utódgeneráció kifejlődését biztosító petékkel együtt. A másik javaslat szerint polárszűrőkkel szerelnék fel a fényforrásokat, amelyek így nem vonzanák a kérészeket.
Ezek érdekelhetnek még
2024. Május 01. 09:19, szerda | Belföld
20 éve csatlakozott Magyarország az Európai Unióhoz
Hosszú évek után teljesült a magyarok vágya, most mégis sokan szkeptikusan a csatlakozás helyességét illetően.
2024. Április 30. 13:36, kedd | Belföld
1,7 százalékkal nőtt a GDP
A bruttó hazai termék (GDP), a gazdaság teljesítménye 2024 első negyedévében 1,7 százalékkal haladta meg az előző év azonos időszakit - közölte a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) kedden első becslése alapján.
2024. Április 30. 08:30, kedd | Belföld
MÁV-Volán: május 1-jén ünnepnapi menetrend szerint közlekednek a vonatok
Május elsején a vonatok az ünnepnapi menetrend szerint közlekednek, másnap már a megszokott munkanapi menetrend érvényes - tudatta a MÁV Zrt. kedden az MTI-vel.
2024. Április 30. 08:28, kedd | Belföld
Maruzsa Zoltán: cél a köznevelés digitalizációja
A kormány ebben a ciklusban a magyar köznevelés digitalizációját tűzte ki célul - jelentette ki a Belügyminisztérium köznevelési államtitkára hétfőn Szolnokon.