Városlista
2024. május 2, csütörtök - Zsigmond

Hírek

2013. Augusztus 29. 05:00, csütörtök | Belföld
Forrás: orientpress

Munkahelyi adatvédelem: mit tudhat meg a munkaadó?

Munkahelyi adatvédelem: mit tudhat meg a munkaadó?

Az új adatvédelmi szabályozás és az új munkatörvénykönyv hatályba lépésével átalakult a munkahelyi adatkezeléssel kapcsolatos jogszabályi környezet. A Rádió Orient műsorában Péterfalvi Attila, a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság elnöke a munkahelyi kamerák üzemeltetéséről, a telefonos beszélgetések monitorozásáról és a biometrikus adatok kezeléséről beszélt.

A Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság (NAIH) az alkotmányos reform keretében jött létre. A szervezet a korábbi adatvédelmi biztos intézményét váltotta fel, azonban a korábbi szabályozáshoz képest szigorúbb vizsgálati eljárások lefolytatására is jogosult. A Rádió Orient műsorában Péterfalvi Attila elmondta, a hivatal kötelező érvényű döntéseket hozhat, és bírságokat is kiszabhat. „A NAIH így jobban harmonizálja a magyar jogalkalmazást az uniós adatvédelmi irányelvvel, amely független hatóságot követel meg a területen. A személyes adatok védelme és a minősített adatok (titokfelügyelet) vonatkozásában erősebbek a jogosítványaink, azonban az információszabadság, a közérdekű adatok és a közérdekből nyilvános adatok tekintetében nem történt változás a hagyományos ombudsmani jogosítványokban” – foglalta össze az átalakítás lényegét az elnök.

A közelmúltban új adatvédelmi szabályozás és új munkatörvénykönyv lépett hatályba – átalakult a jogszabályi környezet. Az OrientPress Hírügynökség közigazgatási rádiójának vendége elmondta, az emberi méltóság semmilyen körülmények között sem sérülhet, emellett a magánszférához való jog a munkahelyen is megilleti a dolgozót. Péterfalvi a sokak által vitatott munkahelyi kamerák kérdéséről beszélt. „A munkáltatónak érdekmérlegelés alapján kell döntenie arról, hogy milyen előnyöket és hátrányokat jelent egy munkahelyi kamera üzemeltetése. Megfelelő belső szabályzatba kell foglalni az ellenőrzés szempontjait és elveit, majd minden munkavállalóval meg kell ismertetni a részleteket. A formális, kikényszerített hozzájárulás nem lehet jogszerű jogalapja az ilyen adatkezelésnek” – magyarázta, majd hozzátette, a hatóság januárban ajánlást adott ki a kérdés jogszerű rendezése érdekében.

„A munkáltató csak olyan adatot kezelhet, amely kezelésére jogszabály felhatalmazza vagy amelyhez a dolgozó önkéntes, határozott hozzájárulását adta” – jelentette ki az elnök. Péterfalvi kiemelte, az álláspályázatok kiírásának tartalmaznia kell a pontos paramétereket. Hozzátette, a célhoz kötöttség szabálya alapján amennyiben megszűnik az adatkezelés célja, az adatok nem kezelhetőek tovább. A Rádió Orient vendége további kényes munkahelyi kérdéseket is tárgyalt. „A ruházat és a táska ellenőrzését a vagyonbiztonság indokolhatja, azonban ez nem történhet megalázó módon, és mindenképpen előre tájékoztatni kell róla a munkavállalót. Emellett az alkalmassági vizsgálat során a munkaadó csak az alkalmasság tényét ismerheti meg, a munkavállalóra vonatkozó különleges adatokat nem kaphatja meg” – sorolta a vendég.

A technológia fejlődésével egyre inkább elterjedt megoldás a biometrikus beléptetés. Péterfalvi hangsúlyozta, ez egyre jobban indokolná a biometrikus adatok elkülönített szabályozását az adatvédelmi törvényben. „Nem csak az üzleti szférában, hanem a közigazgatásban is igény van a biometrikus adatok használatára. A hatóság éppen ezért ajánlást fog kiadni a kérdésben. Fontos megjegyezni, hogy a számsorok csak az azonosíthatóságot szolgálhatják, nem szabad más adatot magukban hordozniuk” – emelte ki az elnök.

A telefonos beszélgetések ellenőrzése a munkahelyi adatvédelem további kényes területe. Péterfalvi Attila elmondta, az ellenőrzésre csak a munkáltató tulajdonában lévő készülékek és előfizetés esetében kerülhet sor. Emellett a magánjellegű hívások nem monitorozhatók. „Belső szabályzatban, egyértelműen kell rendezni a kérdést, továbbá a munkavállaló tájékoztatása a részletes adatkezelésről itt sem hagyható el” – foglalta össze a vendég.

„A technikai eszközök alkalmazásával nyomot hagyunk. A kérdés az, hogy ki gyűjtheti össze ezeket a nyomokat, és milyen célra használhatja fel őket” – tekintett a jövőbe a NAIH elnöke. Péterfalvi kiemelte, a technika fejlődése és a 2001. szeptember 11-ei terrortámadás változást hozott az adatkezelésben. „A terrorizmus elleni küzdelmet és a bűnmegelőzést, bűnüldözést olyan keretek közé kell szorítani, hogy az emberek magánszférája ne szűnjön meg, továbbá méltóságuk ne sérüljön” – zárta szavait.

Ezek érdekelhetnek még

2024. Május 02. 09:12, csütörtök | Belföld

Több mint 3000 család igényelt már csok pluszt

Meghaladta a háromezret a csok plusz igénylések száma - mondta a Kulturális és Innovációs Minisztérium (KIM) családokért felelős államtitkára csütörtökön az index.hu-nak adott interjújában.

2024. Május 02. 06:47, csütörtök | Belföld

Idén 2,5, jövőre 4,1 százalékos gazdasági növekedéssel számol a kormány

Az idei évre 2,5 százalékos gazdasági növekedéssel számol a kormány, míg a jövőre 4,1 százalékkal

2024. Május 02. 06:44, csütörtök | Belföld

Vitályos Eszter: a kormány minden megtesz a bérek növekedéséért

A kormány ezután is mindent meg fog tenni azért, hogy Magyarország gazdasága újra erős legyen, a magyar embereknek legyen munkája, és a bérek tovább növekedjenek

2024. Május 01. 09:19, szerda | Belföld

20 éve csatlakozott Magyarország az Európai Unióhoz

Hosszú évek után teljesült a magyarok vágya, most mégis sokan szkeptikusan a csatlakozás helyességét illetően.