A skót függetlenséget elutasítók arányának jelentős növekedését jelzi a legfrissebb közvélemény-kutatás vasárnap nyilvánosságra hozott eredménye, amely szerint a megkérdezettek 46 százaléka nem szeretné az elszakadást az Egyesült Királyságtól.

A függetlenséget csak 32 százalék pártolja, a bizonytalanok pedig 22 százalékot alkotnak. Az ezer ember megkérdezésén alapuló felmérést a társadalomtudományi kutatásokkal foglalkozó TNS Scotland Intézet végezte el június 10. és 23. között, mégpedig Tom Hunter skót nagyvállalkozó megbízásából. Ez utóbbi hozta létre a Scotland September 18 Alapítványt, amely feladatául tűzte ki a két ellentétes tábor közötti álláspontok érdemi ütköztetését ebben a kérdésben.

Ha a közvélemény-kutatás eredményébe nem kerülnek be a bizonytalanok – akik egyébként a hírügynökségek szerint döntő módon befolyásolhatják majd az e témában rendezendő népszavazást –, a függetlenséget egyértelműen elutasítók tábora 59 százalékra emelkedhet az elszakadást határozottan ellenzők 41 százalékával szemben.

Skóciában szeptember 18-án tartanak népszavazást arról, hogy elvágják-e az államuniós kötelékeket az Egyesült Királyságtól. Skócia 307 éve tartozik töretlenül a brit királysághoz. A referendum megrendezését Alex Salmond kormányfő, a Skóciát 2011 óta parlamenti többségben kormányzó Skót Nemzeti Párt vezetője két és fél évvel ezelőtt jelentette be. A szavazóknak egyetlen kérdésre kell majd válaszolni: Skócia független ország legyen-e.

Sarah-Jane Walls, a Yes Scotland (Igen Skócia) elnevezésű függetlenségi kampány vezetője a mostani felméréssel kapcsolatosan a sajtónak kifejtette: a Skóciában élőknek több mint kétharmada ma vagy teljes függetlenséget, vagy a lehető legnagyobb fokú autonómiát szorgalmazza, a most fennálló rendszert a „legszegényesebb” változatnak tartják.

Blair McDougall, a Better Together (Jobb együtt) elnevezésű kampány igazgatója ugyanakkor úgy fogalmazott: ahogy közeledik a népszavazás időpontja, az emberek egyre alaposabban gondolják végig, hogy az elszakadás milyen következményekkel járhat az angol font, a nyugdíjak és a közszolgáltatások helyzetére.

A függetlenségi népszavazást megelőző kampány egyik fő ütközőpontja éppen a font használatával kapcsolatos vita. A skót kormány álláspontja szerint semmi akadálya, hogy a független Skócia valutauniót alkosson Nagy-Britannia fennmaradó részével, de London ezt gyakorlatilag már kizárta.

A másik fő vitatéma, hogy Skócia a függetlenség elnyerése esetén önálló országként mennyi idő alatt válhat EU-taggá. A skót kormányfő szerint ez elérhető a szeptemberi népszavazás és a függetlenség tényleges kikiáltásának tervezett időpontja, vagyis 2016 tavasza között, ezt azonban a brit kormány és Brüsszel egyaránt vitatja.