A két régi EU-ország vezetői a bővítéskor féltették saját dolgozóikat és munkaerőpiacukat - elsősorban a bérdömpinghatás miatt - a cseh, az észt, a lett, a lengyel, a litván, a szlovák, a szlovén és a magyar munkavállalók rohamától, ezért csak korlátozásokkal engedélyezték külföldiek foglalkoztatását. Ez akkoriban heves vitákat szült, hiszen az Európai Unió legfontosabb intézményei közé tartozik a munkaerő szabad áramlása, ráadásul több olyan esetet is lehet találni, amely során a tagállamok jól jártak a liberalizációval.

A tiltakozások süket fülekre találtak, a nehezítések maradtak, maximálisan megengedett időtartamuk pedig hét év volt, ami 2011. május 1-én jár le, ekkortól tehát nem gördíthetnek további akadályokat a “keleti hordák” elé. (A 2007-ben csatlakozott Bulgária és Románia persze 2013 végéig még marad a kispadon, bár a nemrég bevezetett könnyített honosítási eljárással megszerezhető magyar állampolgársággal a magyar származású , ezen országokban élő állampolgárok e téren is jól járhatnak.)

A tiltás feloldása a gyakorlatban annyit jelent, hogy májustól mindenféle előzetes engedélyezés, utánajárás nélkül, a német illetve osztrák állampolgárokkal megegyező módon vállalhatunk munkát az országokban.

Jelenleg munkavállalási engedély kell

Németországban jelenleg még csak akkor adnak magyar dolgozni vágyónak munkavállalási engedélyt, ha az nem érinti hátrányosan a német munkaerőpiacot, vagyis nincs helyi munkaerő (ezt úgynevezett elsőbbségi vizsgálattal kell igazolni), illetve az új munkavállaló foglalkoztatása nem húzza le a bérszínvonalat. Vízum és tartózkodási engedély az uniós csatlakozásunk óta nem kell.

Felsőfokú végzettséggel vagy összehasonlítható kvalifikációval rendelkező szakmunkaerők foglalkoztatásához egyébként már 2009 óta nem végeznek elsőbbségi vizsgálatot - tájékoztatott a magyarországi német nagykövetség. E csoport közép- és kelet-európai EU-tagállamokból érkező tagjai ily módon akadálytalanul hozzáférhetnek a német munkaerőpiachoz.

A liberalizáció Németországban mintegy 100-140 ezer új munkavállaló érkezését jelentheti évente, az ottani munkaügyi hivatal becslései szerint ennyien próbálnak majd szerencsét az országban a kelet- és közép-európai uniós tagállamokból a korlátozások feloldását követően. Szakértők szerint erre a vérfrissítésre nagy szükség is van. Egy nemrég megjelent tanulmányból ugyanis kiderül, hogy 2015-től összesen ennél jóval több, nagyjából félmillió új dolgozó kellene évente ahhoz, hogy a beáramlás ellensúlyozni tudja a kedvezőtlen demográfiai folyamatokat (vagyis az elöregedést), s elejét vehessék a növekedés, az innovációs teljesítmény és a versenyképesség katasztrofális zuhanásának.

Tavaly egyébként minden eddigi rekordot megdöntött a foglalkoztatás Németországban: 40,48 millióan voltak állásban, 212 ezerrel, azaz 0,5 százalékkal többen, mint a válságos 2009-es évben. Elemzők arra számítanak, hogy a kedvező tendencia az idén folytatódik, és a foglalkoztatottak száma elérheti a 40,8 milliót.

Ausztriában is kell a segítség

Ausztriában húszezernél nem több kelet-közép-európai munkavállaló érkezésére lehet számítani a korlátozások megszűnése után - vélte korábban az osztrák szociális miniszter.

Rudolf Hundstorfer szerint az országnak „rendezett bevándorlásra” van szüksége ahhoz, hogy megakadályozhassa a társadalom elöregedését. Az eddigi intézkedések, vagyis a nyugdíjkorhatár megemelése és a nők foglalkoztatásának elősegítése ugyanis nem bizonyultak elegendőnek.

Az osztrák foglalkoztatási szolgálat (Arbeitmarktservice – AMS) adatai szerint Burgenlandban a 13 ezer engedéllyel foglalkoztatott külföldiből jelenleg 8700 a magyar állampolgár (az összes foglalkoztatott 93 ezer körül van a tartományban). A Magyarországról érkezők többsége ingázó, vagyis az egyik országban élnek, a másikban dolgoznak. A két tagállam külön egyezményt írt alá a határ menti ingázókról. Jelenleg osztrák oldalon az AMS, Magyarországon pedig a megyei munkaügyi központok koordinálják a munkavállalást. Ennek értelmében csak az dolgozhat a szomszédos országban, akinek az állandó lakhelye valamelyik határ melletti településen van, még nem töltötte be a negyvenet és büntetlen előéletű.

A kétoldalú egyezmény mellett Ausztriában 65 hiányszakmában könnyített feltételekkel helyezkedhetnek el a magyar szakemberek. Sok fizikai munkásnak – például lakatosoknak, esztergályosoknak, ácsoknak, kőműveseknek, villanyszerelőknek – vált így könnyebbé a külföldi elhelyezkedés. Mellettük többek között még a biztosítási közvetítők, különböző technikusok, az anyagvizsgálók vagy a bérszámfejtők is szerepelnek a listában.