Városlista
2024. április 30, kedd - Katalin, Kitti

Hírek

2019. Július 20. 12:06, szombat | Belföld
Forrás: mti - illusztráció: pixabay

Külföldre és belföldre is többet utaztak a magyarok tavaly

Külföldre és belföldre is többet utaztak a magyarok tavaly

A korábbi évekhez hasonlóan tovább nőtt a magyarok bel-, és külföldi utazásainak száma és a külföldről hazánkba irányuló forgalom is emelkedett tavaly - ez derült ki a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) elemzéséből.

A KSH turizmus, vendéglátás 2018-ról szóló elemzése szerint a magyarok az előző évihez hasonló számban, de hosszabb időre utaztak belföldön: tavaly 14,4 millió többnapos belföldi utazást tettek, az utazások átlagos időtartama emelkedett, így az eltöltött napok száma 4,1 százalékkal 60,3 millióra nőtt. A lakosság több mint fele részt vett belföldi többnapos utazáson, ez minden korábbi adatot meghalad.

A KSH arra is kitért, hogy a Budapesten és Pest régióban, illetve a Közép- és Nyugat-Dunántúlon élők turizmusban való részvétele meghaladta az 50 százalékot, az ország más területein élők esetében azonban annak ellenére is elmaradt attól, hogy az Észak-Magyarországon és az Alföldön élők is nagyobb arányban indultak útnak, mint a megelőző évben.

A magyar lakosság 2018-ban az előző évit 12 százalékkal túlszárnyalva 23 millió külföldi utazást tett. Az eltöltött idő 8,7 százalékkal 62 millió napra nőtt. A többnapos utazások legkedveltebb célpontjai a szomszédos országok, valamint Németország, Csehország, illetve a mediterrán országok, Olaszország, Görögország voltak.

A KSH ismertetése szerint folyamatosan nő a külföldi beutazások száma, 2018-ban a külföldiek az előző évhez mérten 4,9 százalékkal több, 58 millió utazást tettek Magyarországra. A tartózkodási idő szintén nőtt 4,5 százalékkal, az átlagos tartózkodási idő 2,3 nap körül ingadozik.

Az utazások számának növekedése együtt járt az utazási kiadások bővülésével. A magyar lakosság a belföldi többnapos turisztikai utazásaira 347 milliárd forintot fordított, ami folyó áron 5,7 százalékos emelkedés 2017-hez képest. Tavaly a magyarok 888 milliárd forintot költöttek el külföldön, 8,7 százalékkal többet, mint 2017-ben.

A több napra Magyarországra látogató külföldiek kiadásai 13 százalékkal nőttek, és elérték a 2067 milliárd forintot. A külföldiek magyarországi kiadásainak 55 százaléka (1144 milliárd forint) a szabadidő, szórakozás, egészségmegőrzési célú utazásokhoz kapcsolódott. Ezen belül a legnagyobb súlya a városnézésnek és a körutazásnak volt, amire 2018-ban 657 milliárd forintot költöttek az utazók, kiadásaik összege számottevően, 26 százalékkal nőtt.

A legnagyobb összeget, 234 milliárd forintot az Ausztriából érkezők adták ki, elsősorban termékekre, másrészt szolgáltatásokra, többek között fogászati és gyógykezelésekre. A németek 223 milliárd, a Romániából, az Egyesült Államokból, illetve a Szlovákiából érkezők 172 milliárd, 163 milliárd, illetve 129 milliárd, az Egyesült Királyságból utazók 109 milliárd forintot költöttek tavaly Magyarországon - olvasható az elemzésben.

Címkék: felmérés, nyaralás

Ezek érdekelhetnek még

2024. Április 30. 13:36, kedd | Belföld

1,7 százalékkal nőtt a GDP

A bruttó hazai termék (GDP), a gazdaság teljesítménye 2024 első negyedévében 1,7 százalékkal haladta meg az előző év azonos időszakit - közölte a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) kedden első becslése alapján.

2024. Április 30. 08:30, kedd | Belföld

MÁV-Volán: május 1-jén ünnepnapi menetrend szerint közlekednek a vonatok

Május elsején a vonatok az ünnepnapi menetrend szerint közlekednek, másnap már a megszokott munkanapi menetrend érvényes - tudatta a MÁV Zrt. kedden az MTI-vel.

2024. Április 30. 08:28, kedd | Belföld

Maruzsa Zoltán: cél a köznevelés digitalizációja

A kormány ebben a ciklusban a magyar köznevelés digitalizációját tűzte ki célul - jelentette ki a Belügyminisztérium köznevelési államtitkára hétfőn Szolnokon.

2024. Április 30. 08:26, kedd | Belföld

Agrárminiszter: a brüsszeli elit feláldozta az európai gazdálkodókat a környezetvédelem oltárán

A brüsszeli elit feláldozta az európai gazdálkodókat a környezetvédelem oltárán, tehát alapvető változásra van szükség az uniós mezőgazdasági politikában, ami csak a jelenlegi brüsszeli elit leváltásával érhető el