Füstbe ment életek
A még február végén beterjesztett törvénymódosítás lényegében minden zárt légterű vendéglátó- és szórakozóhelyen betiltaná a cigarettázást – függetlenül attól, hogy korábban volt-e ott dohányos szekció. A korlátozás ötlete azonnal támogatókra akadt, hisz tény, hogy ma a dohányzás vezető halálozási oknak számít Magyarországon. Az EKSZ (Egyetemi Klinikák Szövetsége) üdvözölte nemdohányzók védelméről szóló törvény szigorítását: jelentésük szerint évente 28 ezer ember veszti el életét a dohányzás miatt, és évente 15-20 ezren kerülnek a hazai orvosegyetemek pulmonológiai klinikáira dohányzással összefüggésbe hozható betegség miatt. A dohányzással összefüggő betegségek kezelése a magyar GDP közel 1,7 százalékát emészti fel – ekkora összeg ugyanakkor hamar megszüntetné a hazai egészségügy pénzügyi gondjait is. A Nemzeti Erőforrás Minisztériumának (NEFMI) tájékoztatása szerint ez a vesztesség ugyanakkor a 2 százalékot is elérheti, s a költségkiesés nagy része mögött a gyógyszeres kezelés, illetve a halálozások állnak. Másrészt, a dohányzás miatt kialakult betegségek gyógyításának, az ezzel összefüggő táppénzkiadásoknak és a leszázalékolt emberek nyugdíjának a költsége lényegesen nagyobb az államkasszába a dohányáruk után befolyt jövedéki adónál. 'A 35 év felettiek körében az ápolási esetek 2,5-2,6 százaléka, a halálozások 16,7-17,3 százaléka a dohányzásnak tudható be. A cigaretta miatt évente több mint 5000 munkaképes férfit és 500 nőt rokkantosítanak, az így megbetegedett emberek kezelése pedig felbecsülhetetlen ápolási és gyógyszerkiadásokat von maga után. A GKI számításai már 2004-ben azt mutatták, hogy százmilliárd forinttal több hazánkban a dohányzás közvetlen és közvetett költsége az állami költségvetésbe befizetett 350 milliárdot kitevő dohányadók összegéhez képest.' - közölte érdeklődésünkre az egészségügyi államtitkárság.

Kézenfekvőnek tűnik tehát gondolat, hogy ilyen helyzetben a cigarettafogyasztás lehetőségeit korlátozni kell, illetve nagyobb adóterhekkel sújtani a dohányárukat. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) Törökországot emlegeti követendő példaként, ahol 2009-ben a válság ellenére is dohányzási tilalmat vezettek be a vendéglőkben. Tapasztalataik szerint a török szórakozóhelyek forgalma ettől nemhogy csökkent, de valamivel nőtt is: bevételük 5,2 százalékkal emelkedett, és a korábbinál 20 százalékkal több forgalmi adót fizettek be – igaz, az ország GDP-je 3,3 százalékkal esett vissza. A NEFMI számításai szerint a füstmentesített hazai szórakozóhelyek forgalma csak egy rövid ideig, 1-3 hónapig csökkenne - ez országosan 7 milliárd forintos deficitet jelent - utána azonban visszaállna a korábbi szintre. Az akkut szívizom infarktusos esetek száma ugyanakkor már a korlátozás évében is jelentősen, akár ezerrel csökkenhet. A megelőzés megtakarítást pedig is jelent: mínusz 1000 infarktuson 2, 5 milliárd forintot spórolhat az állam.


Betartható törvény kell
Kérdéses, hogyan hat majd a szabályozás Magyarországon, ahol a lakosság egyharmada - 3 millió fő – számít rendszeres dohányzónak, fogyasztásuk pedig az utóbbi években szinten 350-400 milliárdos költségvetési tételt, vagyis a GDP mintegy 2,5 százalékát jelenti. Bényei Illés, a Magyar Dohánytermesztők Országos Szövetségének (MADOSZ) elnöke szerint a korlátozással nem csak bevételt, de munkahelyeket is veszít a gazdaság. Országos szinten 25 ezren foglalkoznak dohánytermesztéssel: az újabb korlát veszteséget jelent a dohánygyáraknak, amit azok majd olcsóbb felvásárlási árakkal igyekeznek kompenzálni, a termesztő kárára – mutatta be a bukás dominóelvét Bényei. A MADOSZ vezetője szerint a szigorodó szabályozások gyorsan éreztetni fogják hatásukat: csak idén 50 milliárd forinttal kevesebb kerül az államkasszába az eladott dohánytermékek után. Bényei Illés az újabb szabályozás kapcsán ironikusan említette: mostanában divatba jött az egyéni indítvány, mint eszköz a társadalmi viták és egyeztetések megkerülésére. A konszenzust hiányolja a Magyar Dohányipari Szövetség is, hivatkozva a dohányfogyasztó tömegekre, és az ügyben érintett ágazatok fontosságára (kereskedelem, mezőgazdaság, vendéglátóipar, dohány ipar).