Húshagyókedd húsvéttól visszafelé számított hetedik vasárnap utáni kedd.
Elnevezése is a böjt kezdetére utal, ezen a napon lehet utoljára húst fogyasztani. Hívják még farsangkeddnek, madzaghagyó keddnek, mert ilyenkor kell elfogyasztani a madzagon lógó maradék ételeket, a jó sonkákat, kolbászokat.

De ez a nap a farsang utolsó napja, a farsangi mulatságok tetőpontja, a farsangtemetés ideje is. Ilyenkor szalmabábukat égetnek, hogy lezárjuk a farsangot és a telet. Sok helyen ünneplik karnevállal, felvonulással. Húshagyókeddre esik például a híres velencei karnevál utolsó napja is, ez idő tájt rendezik a riói karnevált, itthon pedig a mohácsi busójárás a legnagyobb farsangzáró esemény. Dalolni, táncolni azonban ekkor is csak éjfélig szabad!

Számos népszokás is kapcsolódik ehhez a naphoz.

Húshagyókedden tanácsos lemorzsolni a vetni való kukoricát, és megmetszeni egy-egy tőkét a szőlő négy sarkán. Az ilyenkor tartott mulatságokban nagyokat kell ugrani, hogy nagyra nőjön a kender. Zala megyében több faluban a gyerekek és felnőttek még napjainkban is maskarába öltöznek, különféle jelmezeket öltenek magukra és járják a falut. Az őket fogadó háziaktól apró ajándékokat, cukorkát, édességet, pénzt kapnak. A vendéglátók pedig igyekeznek kitalálni, vajon kit rejt a 'maskura'.

-InfoMovar-