Élő András bíró elmondta, hogy a bűntényre a DNS-alapú azonosítás és a nyilvántartások fejlődése derített fényt. A börtönbe került apától vett minta egyezést mutatott egy halva talált újszülött DNS-ével, ez alapján jutottak el a hatóságok a gyermek anyjához.

A nő 2003 októberében egy másfél szobás, lakótelepi lakásban élt öt gyermekével, a férje kamionsofőrként dolgozott, keveset volt otthon. Az asszony a harmadik szülése után eltitkolta újabb terhességeit, a férjének mindig csak a harmadik hónap után beszélt a gyermekek érkezéséről. A hatodikként született babát a férj a tatabányai kórház babamentő inkubátorában helyezte el.

A nő eltitkolta hetedik terhességét is a környezete elől, a gyereket egy éjjel a kisebbik szobában szülte meg. Az újszülöttet egy lepedővel lefedve megfojtotta, a köldökzsinórt elvágta és ruhacsipesszel elkötötte. Az élettelen testet zacskóba tette és egy közeli bokorba rejtette. A holttestet másnap egy hajléktalan találta meg - ismertette a bíró.

Élő András elmondta, hogy a gyilkosság után a házaspárnak még két gyermeke született.

A bíró hozzátette, a DNS-minták egyértelműen bizonyították az anya-gyermek kapcsolatot, továbbá a köldökzsinór-elkötésre használt csipeszen a vádlott vérét találták meg.

Az igazságügyi orvos szakértők megállapítása szerint a gyermek élve született, és néhány levegővétel után a légutak lefedése miatt halt meg.

Az ítélet nem jogerős, az ügyész, a vádlott és védője egyaránt három nap gondolkodási időt kért.