A munkaképes rokkantak 2008 óta nyugdíj helyett rehabilitációs járulékot kapnak. Az elmúlt két évben összesen 40 ezer emberről állapították meg a szakértői vizsgálatok, hogy megfelelő rehabilitáció után van esélyük újra állást találni.

Ha a rokkantság miatt a munkából kieső 700 ezer ember dolgozna, és fele olyan mértékben járulna hozzá a termeléshez, mint a többi, 3,7 millió foglalkoztatott, akkor ez a magyar GDP-t közel 10 százalékkal növelné - áll a kormány csütörtökön közölt háttértanulmányában. Az értékelés szerint a korhatár alatti rokkantnyugdíjakon belül feltűnően nagy összeg ment el a legkevésbé rokkantak ellátására: amíg a legsúlyosabban rokkantak nyugdíja tavaly 55,7 milliárd, addig a rokkant, de nem teljesen munkaképtelen emberek ellátására 237,4 milliárd forintot költött az állam. Őket szeretné a kormány visszaterelni a munka világába.

A nemzeti erőforrás miniszter novemberben a rokkantnyugdíjazás ellenőrzését rendelte el, miután korrupció gyanújával őrizetbe vették az Országos Rehabilitációs Szakértői Intézet két vidéki munkatársát. Az orvosok állítólag pénzért végezték a leszázalékolásokat.

Vörös Andrásné: "Az a helyzet, hogy szerintem azok, akik ezt annak idején megtették, hogy pénzért lerokkantosítottak, azok már szerintem nem nagyon vannak a rendszerben. Mert azok már kiöregedtek, nyugdíjasok. Viszont ezzel, hogy egyfajta boszorkányüldözést csinálnak, ezzel a többi orvos is meg van félemlítve."

Szabó János elnök, Mozgáskorlátozottak Győr-Moson-Sopron Megyei Egyesülete: "Irodán kívül, közvetett módon, tehát közvetítő személyen keresztül keresték meg az orvost, és akkor borítékban valahova lehelyezték neki a pénzt, aztán utána, ha visszaigazolta ezt az orvos kerülő úton, akkor behívta vizsgálatra. Vagy hallottam olyan módszereket, hogy amikor beadta az illető a papírját, akkor pirossal, vagy valamivel megjelölték az iratot, hogy akkor ez egy méltányosabban elbírálandó kérelem."

A Győr-Moson-Sopron Megyei Mozgáskorlátozottak Egyesületének elnöke szerint egyetértenek a kormány törekvésével, hogy aki csak teheti, a megváltozott munkaképességűek közül is dolgozzon.

Szabó János: "A társadalomban abszolút fontos, hogy legyen egy rend, egy kiszámítható értékrend, ugyanígy a rokkantosítás területén, mert nem arra kell építeni, hogy valaki egyfajta támogatást kapjon, hanem a létfenntartásához ő is tegyen meg mindent, és amennyiben szükséges, ehhez az állapotából adódóan járuljon hozzá."

Állami normatív támogatásban 1983 óta részesülnek azok a szociális foglalkoztatók és munkáltatók, akik megváltozott munkaképességű embereket alkalmaznak. Kezdetben ehhez csak a 20 ezer fő feletti cégek, vállalatok kaptak támogatást, ám 2005 óta akár a 3 főt foglalkoztató munkahelyek is igényelhetik ezt a finanszírozást.