Előzmények:

A kommunális szilárdhulladék-lerakók közül azokat, amelyek nem felelnek meg az EU hulladéklerakókra vonatkozó 1999. április 26-i 1999/31/EK irányelvében és 2003/33/EK határozatában megfogalmazott előírásoknak, a 20/2006. (IV.5.) KvVM rendelet 19.§. (4) bekezdésének megfelelően 2009. július 16-ig be kellett zárni. Az Európai Unió által elfogadott irányelvnek és határozatnak a célja az, hogy a működő lerakók olyan műszaki és működési követelményeknek feleljenek meg, amelyek csökkentik, vagy megakadályozzák a környezetre gyakorolt negatív hatásokat, valamint az ezekből eredő, az emberi egészséget veszélyeztető tényezőket, a lerakóban való elhelyezéstől kezdve a hulladéklerakó teljes életciklusa alatt. Az ilyen feltételeknek nem megfelelő, bezárt, felhagyott lerakókat pedig rekultiválni kell, megszüntetve a későbbi környezeti szennyezésüket, elsősorban a vízbázis védelmét szem előtt tartva.

A projekt tartalma:

A projekt megvalósítása során 24 lerakó felszámolása, a természeti környezetbe történő visszaillesztése valósul meg, összesen 3.006.451.244 forintból, amelyet teljes egészében az Európai Unió és a Magyar Állam biztosít.

Az elvégzett környezetvédelmi felülvizsgálatok alapján az érintett lerakók nem rendelkeznek műszaki védelemmel, rekultivált, rendezett felületek hiányában a felhagyott hulladéklerakók többsége, illegális hulladéklerakóként funkcionált, csak nagyon kevés esetben sikerült az önkormányzatoknak tenni az engedély nélküli hulladék elhelyezés ellen, így a hulladéklerakók a felhagyást követően is megmaradtak potenciális, vagy valós környezetszennyezőnek, a lerakók tájképi romboló hatása továbbra is fennáll. Az érintett hulladéklerakók többsége szennyező forrást jelent a felszín alatti vizekre, mivel a talajvíz vizsgálatok eredményei az előírt szennyezettségi határértéket több komponens esetében is meghaladták.

Az érintett lerakók végső lezárása, rekultivációjának végrehajtása nemcsak környezetvédelmi szempontok alapján (felszíni vizek-, felszín alatti vizek-, vízbázisok-, természeti értékek védelme érdekében), hanem humán-egészségügyi és tájesztétikai szempontok alapján is szükséges.

A lerakók felszámolása nyomán nem csupán a bennünket körülvevő környezet mutat majd szebb képet, egyidejűleg csökkennek, idővel pedig megszűnnek a levegőt és a talajvizeket károsító hatások.

A projektbe bevont lerakók összesen 67.341 fő számára jelentenek környezetminőségi, életkörülményekben jelentkező hátrányokat.

A projekt tervezete szerint a 24 hulladéklerakóból 4 lerakó teljes mértékben felszámolásra kerül, míg a többi esetében helyben történő végleges lezárásra kerül sor természetes anyagok felhasználásával, vagy passzív hidraulikus eljárással. A felszámolások esetében a lerakott hulladék, illetve a lerakó alatt lévő szennyezett talaj 0,5 m-ig kerül felszedésre. Ezt követően a hulladékot osztályozzák, így elválaszthatóak az inert és egyéb másodlagosan felhasználható anyagok, melyek ellenőrzés után a lerakó töltésébe és alsó fedőrétegébe beépíthetővé válnak. A maradék anyag elszállításra és ártalmatlanításra kerül az arra megfelelő befogadó helyen. Gondot jelent az utóbbi évek rendkívüli csapadékmennyisége, ami miatt több lerakóban az alsó hulladékrétegek vízben állnak, ezeknél a rekultiváció módja változhat.

A kivitelezési munkálatokat aKW konzorcium (Közgép Zrt. – West-Hungária Bau Kft.) és a Strabag MLL Kft. végzi. A KW konzorcium által rekultivált lerakók: Acsalag, Bágyogszovát, Bősárkány, Csorna- Őrangyal, Csorna-Gyöngyösmajor, Farád, Kimle, Kóny, Lébény, Mosonmagyaróvár, Páli A, Páli B, Szany, Szárföld, Szil, Tárnokréti, Vág A, Vág B, Vásárosfalu, a Strabag MLL Kft. által rekultivált lerakók: Enese, Mecsér, Pásztori, Rajka B, Rajka C.

A rendezvényről készült képek itt megtekinthetőek:

http://infomovar.hu/szorakozonegyed/galeriak/