A Global Change Biology című folyóiratban megjelent tanulmányukban a brit kutatók műholdas adatokat tanulmányozva mérték az erdőhatár (a magányos fák felső határa) és a hóhatár (ahol az év minden napján hó fedi a területet) között élő növények kiterjedését. Az amerikai űrkutatási hivatal Landsat műholdjai által 1993 ás 2018 között készített felvételek tanúsága szerint a hóhatár alatti vegetáció jelentősen növekedett a tengerszint feletti 4150 és 6000 méter közötti térségekben.

A különböző magasságokban és helyszíneken eltérő mértékű a terjeszkedés, a legjelentősebbet az 5000-5500 méteres magasságban mutatták ki a kutatók - olvasható az egyetem közleményében.

A szakemberek nem vizsgálták meg a változás okait, de felfedezéseik egybeesnek azzal a modellel, amely kimutatta, hogy a globális felmelegedés hatására a Himalája térségében mindenhol csökkent azon területek kiterjedése, ahol túl alacsony a hőmérséklet a növényi élet számára.

Sok kutatás készült a jégolvadásról a Himalája térségében, köztük egy olyan, amelyik kimutatta, hogy a jégveszteség megkettőződött 2000 és 2016 között. "Fontos figyelemmel kísérni és megérteni a jégolvadást a nagy hegységrendszerekben, de a hóhatár alatti ökoszisztéma jóval nagyobb területet foglal el, mint az állandó hó és jég, és nagyon keveset tudunk erről az ökoszisztémáról, valamint arról, hogy az miként hat a vízellátásra" - mondta Karen Anderson, az egyetem környezeti és fenntarthatósági intézetének kutatója.