A vadak menekültek a víz elől, így rámentek a kukoricára, napraforgóra, és a hirtelen ár károkat okozott a hidakban és az utakon is.
Láng István, a Vidékfejlesztési Minisztérium vízkár-elhárítási főosztályának vezetője az MR1-Kossuth Rádió reggeli műsorában elmondta, hogy a szlovák üzemelési szabályzatba Magyarországnak nemigen van beleszólása. „Nyilván a Bős-Nagymaros vita miatt is úgy alakult, hogy csak az úgynevezett szlovák-magyar határvízi bizottságon keresztül tud Magyarország érdekeket képviselni, de nagyon gyengén."

A partnerigazgatóságok, a két vízügyi igazgatóság között van a kapcsolat, de Szlovákiában az erőműveket nem a vízügyi igazgatóság üzemelteti, hanem a beruházó, tehát magyar részről csak közvetett kapcsolat van a karbantartókkal, és így meglehetősen nehéz az érdekérvényesítés. A határvízi bizottság jelezte több ülésén, hogy szeretnének közvetlenül bekapcsolódni az eljárásokba, hogy közvetlenül megjelenhessen a magyar érdek.

Meglepő, hogy két uniós ország között ilyen minimális az információ. De feltehetően azért is engedték át hirtelen a nagy mennyiségű vizet a szlovákok, mert árvíz van, „és az árvízi helyzetben mindenki kapkod - mondta a főosztályvezető. - Szlovákia is nyilván kapkod, és van amikor még a jó szándék ellenére is elfelejtenek szólni. Tehát ez a két oka annak, hogy ilyen események előfordulhatnak."

Mindaz ami a Szigetközben történik, nagyon sok szálon kapcsolódik a Bős-Nagymaros vitához. A Bős-Nagymarosi vízerőmű története több mint ötven éve kezdődött, de szerződést csak 1977-ben írt alá a magyar és a csehszlovák kormány. Magyarország 18 évvel ezelőtt szállt ki a programból, közben a szlovákok mégis elterelték a Dunát, és megépítették a bősi erőművet.

A magyar küldöttség a kilencvenes években videófelvétellel mutatta meg a hágai nemzetközi bíróság előtt, hogy milyen károkat okoz a Szigetközben a bősi beruházás. A bíróság 1997-ben hozott határozatot, amelyben mindkét felet elmarasztalta. Magyarországot az erőmű-szerződés felbontása, Szlovákiát pedig a folyó elterelése miatt ítélte el. A két országot kártérítésre kötelezte, hazánkat azokért a károkért, amelyeket Szlovákiának okozott a munkálatok felfüggesztésével, északi szomszédunkat pedig azért, mert a bősi erőmű természeti károkat okozott a Szigetközben. A nemzetközi testület arra kérte a tárgyalófeleket, hogy a jövőben jóhiszeműen egyeztessenek egymással.

Később az ítéletet sokan sokféleképpen értelmezték, de nem történt semmi, csak tárgyaltak, egyeztettek és kutatásokat elemeztek a felek. Fél évvel ezelőtt Németh Tamás, a tudományos akadémia főtitkára műsorunknak azt mondta, hogy csak hosszú távon lehet megoldani Bős-Nagymaros problémáját.

A Magyar Hajózási Országos Szövetség elnöke, Szalma Botond pedig korábban azt mondta a 180 percnek: régóta le kellene zárni a Bős-Nagymaros vitát, békét kellene kötnünk a szlovákokkal szakmailag is, és ötven-száz éves távlatban kellene gondolkodni.

Sólyom László volt köztársasági elnök többször is ellátogatott a Szigetközbe elnöki évei alatt, és ő is a közös fellépést sürgette, mondván, nagyon hiányzik egy egységes koncepció. Szerinte kellene egy nagyon pontos terv, amelyben megegyezik a Szigetköz népe, megegyeznek a szakértők és a civilek is.

A vita azóta is tart. Közben Magyarország és Szlovákia is az Európai Unió tagja lett, így mindkét félnek részt kell vennie a Duna-stratégia kidolgozásában és a folyó ökológiai rendszerének védelmében. A döntés azért is fontos, mert 2011. január elsejétől Magyarország tölti be az uniós soros elnöki posztját, és valószínűleg a magyar elnökség alatt fogják aláírni az országok a Duna-stratégiát.

Kérdés, milyen politikai nyomás nehezedik Magyarországra és Szlovákiára, hogy minél előbb megoldják a kérdést. Láng István szerint azt kell figyelembe venni, hogy Szlovákiában a vízlépcső kérdése inkább gazdasági, Magyarországon inkább környezetvédelmi érdekektől függ. „Tulajdonképpen a konfliktus ebből ered. Nyilván Szlovákia helyzeti előnyben van a jelenlegi szituációban" - mondta.

Környezetvédelmi szempontból többféle megoldás jöhet szóba: a hiányzó hordalék visszapótlása, kisebb vízlépcsők építése, a Duna korábbi kanyarainak újraalakítása... Láng István hozzátette: abban bízik, hogy három tényező kényszerítheti ki a két országból a döntést, az egyik, hogy van egy vízgyűjtő gazdálkodási terv uniós irányelvek alapján, illetve hogy 2006. óta van uniós árvízi irányelv is és a harmadik a Duna-stratégia, amely új finanszírozási struktúrát tervez felállítani a 2014-től kezdődő EU-ciklusban, és abban közösen kell gondolkodni valamennyi vízgyűjtő tagállamnak.

Azaz a szlovák-magyar vita bekerül egy nagyobb európai viszonyrendszerbe, és a főosztályvezető szerint az Európai Uniónak az is a feladata, hogy szintetizálja az előnyben és hátrányban lévő országokat.

A Duna-stratégiáról mindenesetre már elkezdődtek a tárgyalások, hiszen Magyarországnak ebben a tárgykörben van kormánybiztosa Barsiné Pataky Etelka személyében. De arra ő sincs feljogosítva, hogy Bős-Nagymaros ügyében kétoldalú tárgyalásokat folytasson.