Több mint ötezer általános és középiskolás diákkal volt kevesebb januárban Koszovóban, mint a tanév kezdetén. Ennek oka a koszovóiak nagy arányú elvándorlása.

Egyelőre egy intézményt sem kellett bezárni, azt azonban még nem lehet tudni, hogy a tanév végén szükség lesz-e ilyen intézkedésre – jelentette ki Azem Guri, a koszovói oktatási, tudományügyi és technológiai minisztérium politikai tanácsadója Pristinában az MTI tudósítójának.

A politikus kiemelte ugyanakkor, hogy valószínűleg már elavultak az adataik, hiszen az elvándorlás miatt napról napra változik az iskolások száma. Szeptemberben 388 ezren iratkoztak be oktatási intézménybe az óvodától a középiskoláig. Ez a szám a második félév kezdetéig 5130-cal csökkent. Arányaiban a pristinai iskolákból távoztak a legtöbben, de a vidéki iskolák is megsínylik a tömeges elvándorlást.

Az oktatásügyi minisztérium illetékese elmondta: ha nem veszítenek túl sok időt, akkor a diákok saját osztályukba kerülnek vissza. Emellett – mivel a kormányzat reményei szerint mindenki hazatér hamarosan – pedagógusokból és pszichológusokból álló szakértői csoportot szerveznek, amely segíti majd a gyerekek visszailleszkedését, illetve az elvándorlással járó trauma feldolgozását.

Az iskolákban a diákok létszáma folyamatosan változik, vannak ugyanis olyanok is, akik már visszatértek. Sok oktatási intézményben két-három hónapig nem is vezetik a hiányzásokat, így esélyt adnak arra, hogy ha esetleg visszajönnek a családok, a gyerekek ne veszítsenek évet – mondta el egy iskolaigazgató.

A kormányzat ugyanakkor arra kéri az embereket, ne induljanak útnak, főleg ne gyerekekkel. Arra a kérdésre, hogy a távozás helyett milyen alternatívát kínálnak, illetve hogy a fiatalok az iskola befejezése után mire számíthatnak, Azem Guri azt válaszolta: tervezik, hogy felmérik a munkaerő-piaci igényeket, és a szakiskolák, valamint a szakközépiskolák képzéseit a hiányszakmák alapján határozzák majd meg.

Sibel Halimi szociológus szerint azonban hiába végeznek jó iskolát a fiatalok, nagyon nehezen találnak munkát. Szerinte meg kellene változtatni az egyetemi rendszert, és a kormánynak is változtatnia kellene a fiatalokkal kapcsolatos politikáján. Elmondta: a felsőoktatási intézményekbe járók között a legnagyobb arányban a közgazdászok vannak, munkát azonban ők sem találnak.

Nagyon nehéz munkát találniuk az albán nyelv és a filozófia szakra járóknak is. Berat Buzhala, a legolvasottabb koszovói hírportál, az Express tulajdonosa ironikusan úgy fogalmazott: „A fiatalok vajon azt hiszik, hogy Frankfurtban vannak, és szükség van filozófusokra? Kantnak képzelik magukat?”

Szerinte a bölcsészhallgatók többsége csak diplomát akar szerezni, és munkához akar jutni, de nem ért semmihez. Ezen kívül úgy véli, az is problémát jelent, hogy rengeteg magánegyetem működik Koszovóban, amelyek futószalagon termelik a diplomásokat. Az újságíró szerint inkább olyanokra lenne szükség, akik valamilyen konkrét szakmához értenek, ők munkát is tudnának találni.

A különböző statisztikák nagyon nagy eltérést mutatnak, így nem lehet tudni, pontosan mekkora a munkanélküliség mértéke a legfiatalabb európai államban. Akár a legoptimistább - 35 százalékot mutató -, akár a legpesszimistább – 65 százalék feletti - felméréseknek hisznek, a fiatalok nem látnak perspektívát Koszovóban. Ezért nem véletlen, hogy a Pristinából Belgrádba és Szabadkára induló buszok utasai között a leginkább fiatal, egyedülálló férfiakat találni.