A Kibertér sokmindent megenged. Jót is rosszat is. A Világháló hétvégén és délutánonként egy nyüzsgő méhkashoz hasonlít, emberek keresik fel ismerőseiket vagy invitálják meg magukhoz a szörfözőt. Egyesek zárkózottsága érthető, de miért nyitott a másik, és mutat meg magából kisebb-nagyobb szeletet?

L. Burda Zsuzsa – író, költő, képzőművész

Eleinte aktív voltál, sokan lájkolták a festményeidet, emlékfotóidat, most csak egy-két üzenet és olykor olvasható verseid maradtak belőled. Miért volt ez és miért lett az?

"Azért vagyok nyitott, mert ilyen a lelkem, a családot is én igyekszem összefogni. Örömteli pillanatok, amikor Márta lányom és a két unokám meglátogat. Büszke vagyok, mert maholnap már kétszeres dédmama leszek. Tisztelem a másik embert és igyekszem segíteni másokon. Gyerekkoromban nagyon megsértettek, és akkor megfogadtam: soha nem bántok másokat, mert nekik is úgy fájhat, mint nekem akkor. Visszafogott, de őszinte ember vagyok. Harcolok magammal és az idővel, talán ez a kettős küzdelem szüli meg a műveimet. Hiányoznak a társak, hiszen a Móczi Sándor festővel közösen alapított Kreatív Alkotók Köre is szünetelteti a munkáját.

Türelemmel viselem a vírus miatti még zárkózottabb életet, alkotok. Mivel a karantén-korszakban másoknak nehezebb lehet, reméltem, hogy posztolásaimmal néhányuknak örömet szerzek. Erre is jó a Net-Világ! Ebben nem csalódtam. Jó volt „vendégül” látni a Facebook-ismerőseimet, de van az éremnek egy másik oldala is. A járvány előtt is ki volt téve az ember a rosszindulatú kommentelőknek, de a helyzet most még rosszabb lett. Ezért a visszafogottság. Az érdemi kapcsolattartás legfontosabb csatornái az elektronikus levelezés és a telefon lettek a számomra is. Nyitott vagyok, de félek a nyitottságtól - ugye micsoda paradoxon?! És mégis, mindkettő én vagyok."

Jáni Lajos – kertbarát

Könyvet olvasok, filmet nézek, játszunk a családdal, de néha unom a négy falat. Az online-kirakatban azonban ott talállak téged, kerti barangolásaid közepette, egykori kirándulások emlékfotói között, sokrétű „fészbukos” vagy. Mindig teszel-veszel valamit!

"Egy hónap múlva leszek 72 éves, hát persze, hogy aktív vagyok! Mezőgazdasági technikumot végeztem, egy kisebb kitérő után viszont pénzügyőr lettem, és vámosként szolgáltam 30 éven át. Ma négyórás portásként dolgozom, de ezen kívül három szervezetnek is szerkesztem a honlapját. Szeretem az embereket, jó érzés, ha örömet szerezhetek másoknak. Talán ez vezetett oda, hogy kamaszként egy Smena-géppel elkezdtem fotózni. Azóta is tart az alkotó-szerelem. Ezért posztolok szívesen fotókat!

Itthon kertészkedem, az az én igazi birodalmam, abba nem szól bele senki… Hm…. a feleségemnek, Katinak azért gyakran van valami ötlete. Nem nagy az egész, de mi szeretünk benne, ahogy te mondod, barangolni, vacsorázni a fák árnyékában.

Sohasem volt olyan kevés időm, mint most. Hatkor kelek, fél kilenckor reggeli, majd dolgozni megyek, közös ebéd, délután kert, este a számítógépen dolgozom, és naplót is írok,tíz órakor fekszem. Két felnőtt gyerekem Ausztriában dolgozik. Hogy miért posztoltam azt a képet a nagyapóról és az unokáról? Boldog pillanat lehet, amikor egy igazi unoka átölel… gondolom. A Mosonmagyaróvári Kertbarátok Körének elnöke vagyok, gyakran összetelefonálunk és biztatjuk egymást, hamarosan találkozunk."

Vizsy Ferenc