Hőnel a Szepes vármegyei Mateócon (Poprád) született 1863-ban. Az építészetet Budapesten és Münchenben tanulta, építőmesteri oklevelét Münchenben kapta 1889-ben. Számos helyen, majd Budapesten dolgozott. Több nagyvállalatnál is tervező és építésvezető volt.
Épületei a történelmi Nagy-Magyarország területén szerte megtalálhatók. Selypen cukorgyár, Győrben pályaudvar, Temesváron MÁV Gépgyár és bérházak, Léván honvédlaktanya, Zimonyban millenniumi emlékmű, Szolnokon víztelep és Esztergomban laktanya, csapatkórház és az Új Jó Pásztor Kápolna.

Hőnel 1901-ben jött Magyaróvárra és a Rokobauer Józsefné-féle építőipari vállalkozásnak volt az ügyvezetője. 1907-ben önállósította magát, mely állami építkezések végzésére is feljogosította. 1901-től városunk mindkét gyárának a Kühnének és a mai Mofém gyárnak is az építésze lett közel két évtizeden keresztül. Legjelentősebb épületei az 1909-es Postapalota, amely egyébként a saját tulajdonú lakóháza volt és ő adta bérletbe a postának. A Mosonvármegyei Múzeum épülete 1912-ből, mely mindmáig a megye egyetlen e célra épített múzeuma. A Lajta-szeri és az Ady Endre utcai emeletes bérházak, az Országos Növénynemesítő Intézet épülete, a magyaróvári temető ravatalozója, az evangélikus lelkészház és a temetőági Lajta hídjai, a Pálffy-villa és még számos családi ház városszerte. Mosonban a Csóka-féle ház és hentesüzlet, a Rozália kápolna tornya. A mai Jánossomorján a szentjánosi óvoda és a volt mozi, a szentpéteri iskola. Mosonszolnokon községháza, óvoda és a volt iskola. 1906-ban az újonnan létrehozott rónafői gazdaság építője: kastély, gazdasági épületek és a mai községháza. Magyar- és horvátkimlei gazdaságok létrehozója. A dunakiliti római katolikus templom és a Németh-villa is az ő nevéhez kötődik.

Magyaróvár városának képviselője, Moson vármegye, majd Győr-Moson-Pozsony k. e. e. vármegyék törvényhatósági bizottsági tagja több mint negyedszázadon keresztül.
Végig szolgálta az első világháborút, több kitüntetéssel honvédszázadosként szerelt le.

A Mosonmegyei Történelmi és Régészeti Egylet választmányi tagja, az Országos Szepesi Szövetség Mosonmegyei Csoportjának tagja majd elnöke, a Magyaróvári Iparos- és Kereskedő Kör tiszteletbeli elnöke, a Magyaróvári Házépítő Rt. alelnöke, tagja a Magyaróvári Férfidalárdának. 1911-ben alapító alelnöke a Magyaróvári Ipartestületnek, majd 1930-tól az elnöke. 1903-ban „TURUL” néven kerékpáros egyesületet alapított. 1904-ben alapító tagja a Magyaróvári Torna Egyletnek (MTE), és vadász is volt. Magyaróvári képviselőként leginkább a városrendező és a hősi halált halt hősök emlékére létrehozott bizottság fűződik a nevéhez, de jelentősen kivette a részét, hogy Magyaróvár 1921-ben rendezett tanácsú várossá váljon. 1937-ben hunyt el. Sírja a magyaróvári temetőben van.

Hőnel Magyaróvárra érkezésének, idén, 2016-ban van a 115. évfordulója.
A MAGYAR POSTA Zrt. engedélyezte számomra a Városkapu téri posta épületén - az építész volt lakóházán - egy emléktábla elhelyezését. Az emléktáblát Lebó Ferenc győri szobrászművész fogja elkészíteni. Az emléktábla fehér carrarai márványból készül, 60x80 centiméter nagyságban, bronz arcdomborművel. A dombormű Garabits János festőművész azon festményéről lesz mintázva, amelyet az Ipartestület 1937-ben festetett meg.
Az emléktábla bekerülési költsége félmillió forint + áfa lesz.

Minden jóérzésű, lokálpatrióta és a szép Hőnel-épületeket szerető emberhez kéréssel fordulok, hogy akik célkitűzésemmel egyetértenek, és anyagi erejük megengedi, úgy támogassák a Hőnel emléktábla létrejöttének ügyét.
A pénzadományokat a DUNA Takarék Beregszászi Balázs HU57 58600252-11237648 számú számlaszámra „HŐNEL BÉLA emléktábla 2016” megjelöléssel tehetik meg.