„Világbajnokság, Dublin 2016.
Light contact szabályrendszerben sajnos a 16 között egy Angol versenyzőtől 2:1 arányban vereséget szenvedtem.
Point-Fighting szabályrendszerben 16 os tábláról indulva először egy Horvát versenyzőt sikerült legyőznöm TKO val,a 8 között következett egy Orosz versenyző őt is sikerült TKO val legyőznöm ezzel bejutottam az elődöntőbe ahol egy Angol versenyzőt sikerült szoros meccsen legyőznöm,a döntőben egy Amerikai versenyzőtől vereséget szenvedtem.
Nagyon büszke vagyok erre az ezüst éremre hiszen nagyon jó mérkőzéseken vagyok túl,és szeretném megköszönni minden ismerősömnek a támogatást illetve szurkolást.
Köszönöm ANYA,APA!! 😊 😊 😁 👑 💪🇭🇺🇭🇺”

Ez a post olvasható Dominik közösségi oldalán szeptember 2-i dátummal. Nagyjából mindent elmond, ami vele történt, de mi ennél sokkal többre voltunk kíváncsiak.

Dominik 15 éves. 8 éve minden napját a kickbox-ra alapozza. Ezért ébred reggel korábban és fekszik le később, mint társai. Hatalmas céljai vannak, melyekért tudja, hogy nap, mint nap tennie kell. Céltudatos és korához képest nagyon komoly gondolkodású fiatalember. Ámulattal hallgatom a beszélgetés alatt is, mennyire megfontolt és összeszedett gondolatokkal rendelkezik.

Ebben a fegyelemben természetesen a sport is csak megerősíti, méghozzá annak nem is akármilyen ága. Magyarországon ugyanis a kick-box a legsikeresebb - nem olimpiai sportág - mind közül.

Dominik az úszást adta fel a kickbox-ért, de a mai napig példaképei közé sorolja Hosszú Katinkát - elért eredményei, de legfőképpen kitartása miatt. Erről megint csak nem kell sokat beszélnünk…

Ez volt a legnagyobb, de nem a legelső versenyed. Milyen érmeid sorakoznak még otthon?
Igen, ez már a sokadik megmérettetés. Többszörös magyar bajnok vagyok. A második legnagyobb eredményem az EB bronzérem, e mellett ötször nyertem itthon Világkupákat, többször Nemzetközit, és ott voltunk Európa 5 top versenyében is.

Ez az érem nagyon nagy és elég nehéz is, hasonlóan, mint a munka, ami mögötte áll. Milyen érzésekkel, tapasztalatokkal térsz haza? Elégedett vagy az eredményeiddel?
A kickbox egy technikai sport. Mégis kevesen gondolnák, hogy a végeredmény legfőképpen fejben dől el. Az utolsó 30 másodpercben. Ezért fontos, hogy a legvégsőkig tudjunk gondolkodni. Ezt követi csak az állóképesség. Az elveszített mérkőzéseim nagy része nem a technikai tudás hiányossága miatt következik be, hanem a koncentráció miatt. És azt is pontosan tudom a menetek között, hogy melyik ponton nyertem meg én a versenyt.

Ez mindenképpen tapasztalat kérdése. Meg lehet tanulni a technikákat, lehet gyorsabban és taktikásabban ütni természetesen, de a győzelemhez ez kevés.
Fontos az ellenfél tisztelete is. A vb-n volt szerencsém megtapasztalni egyes országok versenyzőinek különböző stílusait is. Például Dublinban álltam össze először amerikai sporttárssal. S bár szoros volt a mérkőzés, a stílusával és a sajátos technikáival mégis meg tudott zavarni az összpontosításban. Ez újabb tapasztalat. Most már tudom, hogy miben más az európai küzdősport.

Valahogyan mégiscsak fel kell készülni erre is, nem?
De igen, hiszen nagyon sok múlik rajta. Éppen ezért már nem csak Mosonmagyaróváron edzek, hanem Esztergomban és Szombathelyen is. Más edzőkkel, más versenyzőkkel, más környezetben és más edzéstervvel - ez mindenképp újdonság szeptembertől.
És ha mentális felkészülés, akkor itt sokat segít a sportpszichológus munkája is!

Hogyan tovább? Mi tartogat még az idei év?
Egy pici pihenő után folytatódik tovább a komoly munka. Lesz egy kis alapozás, majd következnek a második uniós versenyek, november és decemberben pedig a hazai mérkőzések.

Meddig lehet erőt meríteni a dublini eredményből? Mire emlékszel leginkább?
Szinte mindenre emlékszem. Felejthetetlen élmény volt számomra. Az első napi mérlegeléstől az utolsó napig, amikor a dobogóra álltam.

Mesélsz nekünk egy kicsit? Hogyan éli át ezeket a napokat egy sportoló? Hogyan tudtál koncentrálni? Ki segített reggel, este és napközben, hiszen tudjuk, hogy a szüleid itthonról drukkoltak neked…
Vasárnap indultunk Pozsonyból repülővel. Megérkezés után volt mérlegelés és orvosi vizsgálat. A hétfő még pihenőnap volt, de ez sem telt el esemény nélkül, hiszen aznap volt a sorsolás. Itt sok minden eldől. Ki kivel kerül össze, esélyessel vagy kevésbé esélyessel…

Ott izgul mindenki a legjobban?
Én nem izgultam. Ennyi év után már bárki, bármi jöhet! :)
Kedden elkezdődtek a selejtezők. Ott egy horváttal kerültem össze Point Fighting szabályrendszerben, Ligh contactban pedig egy angollal. A horvátot nagyon jónak tartottam, nagyon jó lábtechnikája volt, mégis sikerült egy olyan mentális fölényt kiépítenem, hogy technikai KO-val legyőztem 10 pontos különbséggel.

Utána - kb. 3 órával később - következett a Light contact. Ott már nem tudtam azt a mentális előnyt kihasználni, felépíteni, ezért is győzött le az angol ellenfél. Nem tudtam alkalmazkodni hozzá. Elment egy menet azzal, hogy nem tudtam, mit csináljak vele. És csak a második menetben eszméltem fel, hogy mit kellene…

Meg ugye közrejátszott az is, hogy nemrég szabályváltoztatások voltak, eddig pl. csak a második kilépés után járt mínusz pont, most már az első kilépés után is. Ami azt jelenti, hogy levonnak egy pontot, illetve vannak figyelmeztetések. Ebben van a fogás, a szabálytalan technika, az öv alatti rúgás - mert Light contactban és Point Fightingban-ban csak öv fölé lehet rúgni.

Szóval ebből is elkövettem hármat - egyszerűen figyelmetlen voltam -, ez már három mínusz pont. Itt nem voltam összerakva, ezért ment el ez a meccs – szerintem.

Szerdán tovább jutottam Point Fightingban. Ott egy orosszal mérkőztem - őt is sikerült technikai KO-val legyőznöm, méghozzá majdnem egy meneten belül. Ha még lett volna legalább 5 mp, akkor az is megvan, de így a második menetre esett, ott 12:2-re sikerült megvernem.

Ezzel már dobogóra kerültem. Ott már leesett egy kő a szívemről! ::

.. mert mégiscsak úgy voltam, hogy jó lenne, de jó lenne egy dobogós helyet elérnem!

Csütörtökön mentem egy angol fiúval. Ő azért már jobban képzett volt technikailag is, és jobban ott volt fejben velem. Nagyon szoros meccset játszottam, 10:5 lett a végeredmény. De ez a meccs is fejben dőlt el. Én össze voltam rakva, tudtam koncentrálni 4 percen keresztül.

Majd pénteken jött az amerikai fiúval a döntő. Ő jobbnak bizonyult, egyértelműen.
Így le tudott győzni 6 pont különbséggel.

Hogyan épül fel egy „világbajnok” napja? – tettem fel a kérdést a hosszúra nyúlt élménybeszámoló után.
Gimnáziumba járok, első éves vagyok. Nem vagyok magántanuló, mert az edzések mindig délután vannak. Jó tanuló vagyok, egy szivacs a fejem. Heti 15 angolórám van, aminek nagyon örülök. Az angol nyelv fontos a számomra.

A sportra szeretnéd építeni a jövődet?
Igen, mindenképpen szeretnék egy edzői vizsgát letenni a Testnevelési Főiskolán. De szeretnék más pályát is, legfőképpen mérnöki pálya érdekel.

Hogyan tudsz kikapcsolni?
Zenével szoktam kikapcsolni. Általában rappet hallgatok, de minden zenét kedvelek.

Mi a nagy álom és ebből mi az, ami megvalósulhat 2017-ben?
A nagy álom mindenféleképpen egy világbajnoki cím, hiszen most álltam hozzá a legközelebb. A mostani második helyet egyáltalán nem kudarcnak élem meg, inkább öröm számomra, hogy lett egy ezüstérmem. Nagyon örülök neki!
2017-ben? Egy Európa Bajnokság és még egy első féléves versenyszezon áll előttem.

Itt szeretném megragadni még egyszer az alkalmat és lehetőséget, hogy köszönetet mondjak a felkészítésben segítőknek, hiszen nélkülük tényleg nem jöhetett volna létre ez az eredmény. Itt köszönet illeti edzőimet és felkészítőimet: Béres Jánost, Poór Pétert, Gombás Zoltánt, Dancsó Zoltánt és Olasz Attilát,Hirsch Viktort, Szántó Sándort,Király Istvánt.
Köszönöm a támogatást az ADASTE Ingatlanügynökségnek, valamint nem tudom eléggé meghálálni segítséget a szüleimnek.
Köszi ANYU és APU!

Gratulálunk mi is Dominiknak és szüleinek, valamint további sikeres sportéveket, kitartást és szépen csillogó érmeket kívánunk!

Nemes Claudia