visszaHelyi hírek / A Futura jövője

A város, a tulajdonos, illetve a Mosoni Polgári Kör több éve gondolkozik az épület hasznosítási lehetőségén, amit összhangba kell hozni a belváros rehabilitációs elképzeléseivel. Az önkormányzat az elmúlt évben adta be a mosoni belváros rehabilitációja kapcsán elkészített EU pályázatát, amely az Erzsébet tér, a Kápolna tér, a piac, valamint a Fehér Ló Közösségi Ház megújítását tartalmazza. Az Európai Unió elvárja, hogy a rehabilitációs program keretében olyan funkciók kerüljenek a területre, amelyek élettel töltik meg azt, és biztosítják fenntartható fejlődését. Így fogalmazódott meg a gondolat, hogy a budapesti Csodák Palotája mintájára igény lehetne egy olyan természettudományi interaktív bemutató központra, mely a város határain túlmutató érdeklődésre tarthatna számot, hiszen ilyen jellegű intézmény a közeli nagyvárosok, így Bécs, Pozsony, vagy Győr egyikében sem található. Egy ilyen funkció a város idegenforgalmi vonzerejét is jelentősen növelhetné.

Mosonmagyaróvár vezetői 2008 nyarán felkeresték a budapesti Csodák Palotája igazgatóját, aki már több mint tíz éve eredményesen működteti a fővárosi intézményt. A szakember a Lajta-partiak elképzelését jónak tartotta, és kifejezte együttműködési szándékát. Elhatározását a helyszíni szemle tovább erősítette, és hamarosan döntés született arról, hogy egy tanulmányterv keretében részletesen meg kell vizsgálni a projekt megvalósíthatósági lehetőségét.
A megvalósíthatósági tanulmány két részből állt. Egyrészt építészeti szempontból kellett mérlegelni azt, hogy alkalmassá tehető-e az épület az elképzelt funkcióra. Számba kellett venni, milyen korlátokat, illetve lehetőségeket hordoz magában a közel 300 éves műemlék épület, Moson egyik legkarakteresebb pontja. Vizsgálni kellett, mi módon bővíthető az épület, s ez miként hozható összhangba a vonatkozó rendezési tervekkel, illetve a műemlékvédelmi feltételekkel. A tanulmány másik része a kiállítás szakmai programját vázolta fel - bemutatva annak működési és berendezési koncepcióját. A megvalósíthatóságot alátámasztotta a piaci környezet bemutatásával, a megvalósítás és működés várható költségeinek meghatározásával.
A megvalósíthatósági tanulmány elkészítését követően a múlt év őszén kiemelt projekt javaslatra nyújtották be az anyagot a Nyugat-dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács elé. A tanács 2009 április végi ülésén - a Nyugat-dunántúli Operatív Program 2009-2.1.1./B „A régió nemzetközi jelentőségű kulturális és világörökségi helyszíneinek fenntartható turisztikai célú hasznosítása" című Akciótervben - kiemelt projektként megvalósításra javasolta a Kormány felé a „FUTURA - Az egykori mosoni gabonaraktár turisztikai hasznosítása" című beruházást.  

A Nemzeti Fejlesztési Ügynökség Irányító Hatóság vezetője - napokban megérkezett levelében - tájékoztatta a mosonmagyaróvári önkormányzatot arról, hogy a Kormány 2009. augusztus 5-i ülésén döntött a támogatásról. Ennek értelmében 1.512 millió Ft elszámolható összköltséggel 1.285 millió Ft támogatással a projektet megvalósításra javasolja. A megvalósíthatósági tanulmány egyik illusztrációját Bella Sándor, a Movinnov Kft. ügyvezetője, a reményteli döntésről tájékoztató levelet pedig Szabó Miklós polgármester mutatta be a minap tartott sajtótájékoztatón.

A pályázat benyújtásának feltétele volt az építési engedélyezési tervdokumentáció elkészítése, ami ez év április közepére megtörtént. Azóta lefolyt az építési engedélyezési eljárás, és a műemlékvédelmi hatóság augusztusban kiadta az építési engedélyt.
A tervdokumentációban megfogalmazott fejlesztés fő célja egy interaktív természettudományi állandó, de folyamatosan megújuló kiállítás létrehozása. Ennek egy része szorosan kötődik a „helyszínhez". Egyrészt Mosonhoz, a Szigetközhöz, a Dunához, (a víz, mint természeti elem megjelenése), másrészt a gabonatárolóhoz, bemutatva és megértetve annak egykori működését. E rész összeköthető további helytörténeti érdekességekkel, amelyek egyedivé tehetik a kiállítási anyagot. A kiállítás másik része a klasszikus „science show", a természettudományokat - beleértve fizikát, technikát, biológiát, kémiát - népszerűsítő, az ismeretterjesztést újfajta szemlélettel segítő „tárlat". 
  

A tervezés során fontos szempont volt, hogy a műemléképület a lehető legteljesebb mértékben maradjon meg eredeti állapotában, ezért a kiállítási terek itt lesznek, a kiegészítő funkciók, és a 100 fős előadóterem pedig a bővítményben kaptak helyet. Mindezek tették lehetővé azt, hogy a magtárépület eredeti faszerkezetei megmaradhassanak - a néhány helyen alkalmazott födémáttörések, kimetszések izgalmasabbá alakították, ugyanakkor a nagyobb belmagasságot igénylő eszközök számára használhatóvá varázsolták a tereket.

Az épület földszintjén találhatók a fogadóterek: az előtér, pénztár, információ, büfé, bolt, illetve a kézműves foglalkozások sarka. Szintén itt kaptak helyet a vizes-, valamint a szélerőt bemutató eszközök, és az elektromosság témakörét feldolgozó installációk.

A kiállítási koncepció szerint a második szinten folytatódnak az elektromosság témaköréhez kapcsolódó installációk, kiegészülve a mágnesesség, robotika és napenergia témakörével. Ugyanitt mutatkoznak be a régió természeti környezetének elemei, érdekességei.

A harmadik szint a gondolkodás tere, ahol kreativitásra sarkalló, elmélkedő játékok, eszközök kapnak helyet.
A tetőtérben a Camera Obscura (sötét kamra,vagy lyukkamera), és egy napteleszkóp lel otthonra.

A teljesség igénye nélkül álljon itt néhány a kiállítási installációk és eszközök közül:

- vizes „játszótér", folyómeder kimosás, zsilipműködés, aranymosás, szélcsatorna, szélgenerátor, Bernoulli kosárlabda, Tesla trafó, Jákob létrája, Van de Graaf generátor, építő robot, hangyavár, napelemes repülő, holdséta, monocikli, szögletes kerekű autó, taposó labirintus, óriás zongora, bizonytalan egyensúly, óriás memory, fogj kezet magaddal, tükörlabirintus, napteleszkóp, suttogó tükör.

Az új épületrészben helyezték el a kb. 100 fős auditóriumot a legkorszerűbb oktatástechnikai eszközökkel felszerelve, illetve egy ehhez kapcsolódó időszaki kiállítóteret, ami egy-egy kuriózumnak számító technikai eszköz bemutatására, a legújabb kutatások, találmányok, felfedezések ismertetésére alkalmas. A bővítményben találhatók olyan kiegészítő funkciók, mint a vizesblokkok, az irodák, a műhelyek és a gépészeti berendezések helyiségei. A felújítás során korszerű épületgépészeti megoldásokat alkalmaznak. A fűtési és hűtési rendszereket környezetkímélő módszerekkel, megújuló energia felhasználásával, a geotermikus energia hasznosításával, hőszivattyúk segítségével alakítják ki.

A bővítést építészetileg úgy álmodta meg a tervező, hogy az ne rontsa el a műemléképület impozáns látványát (a Szent István király útról nem is látható), ugyanakkor funkcionálisan kötődjön ahhoz. Így fogalmazódott meg az egykori gabonatárolók mellett álló silók szellemének megidézése két henger alakú építmény megformálásával. A hengerek és a magtár épülete közötti összeköttetés ipari jellegű acél-üveg homlokzattal, „átlátszó" módon készül, az anyagmozgatás egykori technológiáját idézve.

Az épület előtt egy olyan jelként felfogható játékos térbeli szerkezet kap helyet, ami az épület felújítása, megújítása után jelzi a környezetének, az itt élőknek, az ide érkezőknek, illetve az épület előtt csak elhaladóknak, hogy az épület funkciót váltott, az eddigi zárt mezőgazdasági funkciójú épületből a város egyik legnyitottabb középülete született meg. Ez az elemrendszer az ún. „tensegrity". Primitív rúdszerkezetű torony, melynek összesen kétféle eleme van, egy merev rúd és egy alig látható, hajlékony, vékony huzal. De egyik rúd sem ér a másikhoz, a térben lebegve különös, laikus számára szinte érthetetlen erők tartják a magasban az egyes elemeket. Elgondolkodtató, s ezzel összhangba kerül az épület céljával. A tensegrity jelképe lesz az intézménynek. Üzenete: rácsodálkozni valamire, kipróbálni, modellezni, játszani, a tudomány ismereteit terjeszteni.

Itt, Mosonban meg lehet építeni Európa legmagasabb ilyen jellegű szerkezetét - épp átellenben a mosoni barokk templom tornyával. A szerkezet inog, hajlik, de áll. Ügyes világítással diszkrét, de hatásos jele, jelképe lesz a megújulásnak.

Az elmúlt időszakban felmerült egy olyan lehetőség, amivel a kiállítás programját ki lehetne egészíteni, hiszen remekül illeszkedik az elképzelt tematikához, ugyanakkor világújdonságnak számítana. A Mosonmagyaróvárról származó, jelenleg Németországban élő dr. Pacher Tibor csillagászattal és űrhajózással is foglalkozó fizikus egy Tesz-vesz szótárra emlékeztető modellvilágot álmodott meg, melyet Magyarországon szeretne megvalósítani. A fejlesztés alatt álló, MiniSpaceWorld (MSW) elnevezésű projekt felnőtteknek és gyerekeknek egyaránt szól: vasúti terepasztal-rendszerhez hasonlítható módon felépített „modellvilágokban" kívánja bemutatni a téma szórakoztató és izgalmas részleteit. Tervezett terepasztalai látványosan, mindig mozgásban levő modellekkel (induló és leszálló űreszközök, pályán keringő műholdak, autó- és vonatközlekedés, stb.) nyújtanak egyidejűleg szórakozást, ismeretterjesztést és turisztikai vonzerőt.

A kormánydöntés értelmében a Nyugat-dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökséggel együttműködve ez év szeptember 21-ig egy úgynevezett útvonaltervet kell benyújtani, amelyben a részletes projekjavaslat kidolgozásához, a támogatási szerződés megkötéséhez, a megvalósításhoz szükséges feladatokat kell meghatározni és ütemezni. A részletes projektjavaslat dokumentációját 6 hónapon belül be kell nyújtani.

Amennyiben a támogatási szerződést 2010. január végéig aláírják, a projekt megvalósításának ütemezése ekképp képzelhető el: kiviteli tervek elkészítése 2010. május végéig, ezt követően a közbeszerzési eljárás előkészítése és lefolytatása a harmadik negyedév végére megtörténhet. A kiválasztott kivitelező 2011 végére elvégzi a kivitelezési munkákat, majd a műszaki átadás-átvételi eljárás lezárását követően 2012. március végére lezárulhat a használatbavételi eljárás, illetve eddig az időpontig az eszközök beszerzése és beüzemelése is megtörténhet, és megnyithatja kapuit a létesítmény.